ArcAdat 2.0
Az ArcAdat célja, hogy a területi elemzésekhez egységes szerkezetben átfogó társadalmi-gazdasági háttér adatokat és számított mutatókat szolgáltasson.
ArcAdat változók: statisztikai, illetékességi adatok településekre, kistérségekre, megyékre.

Komplex mutatók
A teljes országra elkészült települési komplex indikátor adatbázis a települések társadalmi és gazdasági jellemzőit magába foglaló összetett mutatószámokon keresztül nyújt információt a településen élők demográfiai szerkezetéről, jövedelmi helyzetéről, a települések gazdasági fejlettségéről és infrastrukturális ellátottságáról. A négy indikátorcsoport 2000-től kezdve minden évre egységes metodikával készült, lehetőséget biztosítva a közel egy évtizedet felölelő térbeli-társadalmi változások nyomon követésére.
A komplex mutatószámokon túl a települések meghatározott statisztikai változók felhasználásával, többdimenziós szempontrendszer szerint különböző településtípusokba kerültek besorolásra, amelynek révén még árnyaltabb képet kaphatunk az egyes települések fejlettségi viszonyairól, és az ország társadalmi-gazdasági térszerkezetéről.

Vásárlóerő indikátor (jövedelem és fogyasztás)
A településsoros jövedelmi és fogyasztási adatok a KSH által régiókra és jövedelmi tizedekre kiadott adatain alapulnak, és mindkét esetben azonos modell alapján kerülnek meghatározásra. A modell kialakítása során a településekre vonatkozó személyi jövedelemadó, munkanélküliségi, segélyezési és népességi adatok kerültek figyelembevételre.
A jövedelemben szerepel a lakosság legális munka- (főállású munkaviszony, másodállás, vállalkozás, stb.), társadalmi (nyugdíj, munkanélküli-ellátások, gyes, gyed, gyet, gyermekgondozási ellátások, járadékok) és egyéb jövedelme, illetve az ebből meghatározható nettó jövedelem.

A júliusban frissítésre került vásárlóerő és fogyasztás adatbázis település szinten tartalmazza a jövedelemre és a fogyasztásra vonatkozó statisztikai adatsorokat a 2009-es évre.

Vásárlóerő indikátor 100*100
A különböző társadalmi, gazdasági elemzésekhez felhasználható statisztikai adatok jellemzően településszinten állnak a területi elemző rendelkezésére. Ez az a legkisebb térbeli egység, amelyre a különböző intézmények (pl. KSH, ÁFSZ) a gyűjtött statisztikai adatokat publikálják. A mélyebb, kisebb térbeli egységekre vonatkozó vizsgálat azonban sokszor elengedhetetlen a népesebb városok, különösen Budapest a társadalmi-gazdasági térszerkezet feltárásához.
Az adatbázis megkísérli 100*100 méretes cellákra lebontva leírni a települések társadalmi-gazdasági szerkezetét Budapestre és az öt legnagyobb városra (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged).

Az adatbázis a legfrissebb, 2011-es jövedelem összeggel és területi szerkezetben mutatja a vásárlóerő településen belüli különbségeit.

Egyedi mutatók
Az egész országra elérhető, "mindenki által ismert" változók és mutatók mellett számos olyan is elérhető, amely kevésbé ismert és használt, illetve sok esetben csak bizonyos területek fednek. Az üzleti térinformatikai elemzések hasznos forrásai lehetnek a zajtérképek, illetve az SZJA 1%-ra jogosult civil szervetek és a nagyvállatok tisztségviselőinek térbeli megoszlásai is. Az adatbázis ilyen, és ehhez hasonló, folyamatosan bővülő számú mutatót tartalmaz.